Az első utazás a Fireflies utazási clubbal, avagy irány a Kanári-szigetek!

Első Firefiles utazás

 

Amikor először hallottam a Firefiles utazási clubról (ez 2019 márciusa volt), éppen nem terveztem utazást, azaz csak nyáron egy egyhetes magyarországi látogatást. A terv az volt, hogy eltöltünk pár napot a családdal egy csendes tóparti faházban.

Májusban mégis felmerült egy év végi utazás lehetősége, ezért elkezdtünk a feleségemmel, komolyabban megismerkedni a Fireflies-szal. Marcsinak az olcsóbb utazás, a kedvezmények tetszettek meg, engem rögtön érdekelni kezdett az üzlet is.

 

 

Az első gondolatom az volt, hogy most májusban, csatlakozom a klubhoz, és októberre (ekkorra terveztük az utazást) már akár kereshetek egy kis pénzt, még olcsóbbá téve így, a „nyaralást”. OK. Vágjunk bele! Klubtag lettem. Azonban átgondolva az egészet, akadt egy elég nagy gond. Túl voltam néhány tíz hanganyagon, és több mint száz videón a Fireflies-szal kapcsolatban, sőt ezeket, többször is meghallgattam, vagy megnéztem. Hiába győződtem meg róla, hogy ez nem egy átverés, ez egy kilencedik éve működő cég, ahol olcsóbban lehet utazni, ahol pénzt lehet keresni, és jónéhány ember életét változtatta meg, mégis hogyan ajánljak egy olyan dolgot, amit nem próbáltam ki személyesen? Amit nem tapasztaltam a saját bőrömön?

A megoldás: ki kell próbálni. Minél hamarabb, mert nem várhatunk októberig. Így esett, hogy júliusba elutaztunk a Kanári szigetekre, pontosabban Lanzarote-ra, természetesen, a Fireflies-szal.Öt csodálatos napot töltöttünk Arrecife-ben, a sziget fővárosában, a Hotel Lancelotban, ami tíz perces autóútra volt a repülőtértől, szemben a sziget egyik legszebb homokos strandjával.

 

 

Lanzarote rengeteg felfedezni valót tartogat az idelátogatóknak, de most nekünk ez az öt nap csak a pihenésről szólt. Szinte egész nap a strandon süttettük magunkat, olvastunk, zenét hallgattunk, vagy az óceánban úszkáltunk. Huszonhat-huszonnyolc fokban, 20-22 fokos vízhőmérséklet mellett ez egész jó tervnek bizonyult, és elég jól végre is hajtottuk. Ezt a tevékenységünket csak az ebéd és az azt követő capuchino elfogyasztásának idejére függesztettük fel. A capuchinozások minden nap szigorúan a szálloda tetőteraszán lévő medencék mellett lévő bárban történtek meg. Nem hagyhattuk ki, hogy ne látogassuk meg Pepét. Igazi profi vendéglátó, aki mindig mosolyt csalt az arcunkra. Vissza a partra, majd késő délután egy kis „shoppingolás”. Esténként beültünk a partmenti éttermek, pizzériák valamelyikébe, majd vacsora után séta az óceán partján.
Öt nap nyugalom, igazi lustálkodás. Kivétel a reggeli futások, ahol nem voltam egyedül. Meglepetésemre a sporttársak nagyrésze helybéli volt. Nagyon élveztem, ahogy a partmenti sétányon kocogva megfigyelhettem az ébredező várost. Amikor a turisták felébredtek, addigra az utcák feltakarítva, a strand homokja felújítva, a boltok polcai feltöltve……… indulhat az újabb laza, nyugodt, nap, amit igazán csak a helybeliek tudnak megélni.

Megpróbáltuk mi is átvenni ezt az életstílust, persze öt nap alatt nem lehet tökéletesen átállni. Ezért úgy döntöttünk, hogy még visszajövünk……………………….. gyakorolni.

 

Megosztás:

Share on facebook
Share on twitter
Share on linkedin
Share on pinterest
Share on whatsapp

Legutóbbi bejegyzések

Messenger